Válassza ki az ipari örökségeket az ország, iparág, vagy mindkettő alapján...
Prága városának integrált gravitációs szennyvízcsatorna rendszere 1893-ban készült el William Heerlein Lindley (1853–1917) brit szakértő tervei alapján, aki akkoriban városi mérnökként dolgozott Frankfurt am Mainban. A tervezés során két korábbi, hasonló projektet vett alapul. Az egyiket Jan Kaftan és James Hobrecht, a másikat pedig Josef Václavek és Vincenc Ryvola készítette...
Tovább
Az eredetileg kézműves sörfőzde és malátagyár reneszánsz magja a 16. század végéről és a 17. század elejéről származik. 1894-1897 között Rudolf Cicvárek ügyvéd és kereskedő, Josef Rosenberg építőmester tervei alapján gőzüzeművé alakíttatta át. Az épületet 1927-ben a podkováňi közösségi sörgyár vette meg. A sörgyár a sörfőzést 1943-ban szüntette be...
Franz Schmitt (1816–1883) 1843-tól működtetett gyapjúszövő- és nyomda üzemet Český Dubban, és fokozatosan más gyárakat is megszerzett és épített Semilyben, valamint a szászországi Zittau városában. Schmitt 1860-ban földet vásárolt Semily közelében, a Jizera folyó kanyarulatánál, ahol egy pamutfonó üzemet épített. Ezt a nagyléptékű projektet a tapasztalt svájci mérnök, Jacob Zollinger, a tanwaldi pamutfonó akkori igazgatója vezette...
Tovább
A sörfőzde komplexumát 1839 és 1842 között II. Alajos liechtensteini herceg (1796–1858) építtette, Matyáš Čermák (1779–1854) mérnök tervei alapján, aki a herceg helyi birtokának építési hivatalában dolgozott. Az északi szárny kétemeletes épületei a sörfőzdének adtak otthont, míg a déli szárnyban a malátaház található. A nyugati szárny, amely a főút mentén húzódik...
Tovább
A városi vágóhíd komplexumot Ostrava városa az 1880-as évek elején kezdte el építeni, először a szarvasmarha-piac melletti fogadó átalakításával és bővítésével. 1890-1891-ben a vágóhíd megkapta első modern hűtőházát, amelyet a helyi építő, Clemens Hladisch tervezett a brnoi Brand & Lhuillier mérnöki iroda projektje alapján. 1893-ban hozzáépítették marhavágóhíd épületét, amely sajnos nem maradt fenn...
Tovább
A bányát 1813-ban alapították egy középkori vízbányászati helyszínen. 1909-re a bánya mélysége elérte az 1.128 métert, és 32 szinttel rendelkezett. A Malakow 292. számú fő aknaépület 1879-ből származik, és ez az egyetlen olyan épület a környéken, amely megőrizte a bányatorony acél szerkezetét. A bányakomplexum magában foglalja az 1880-ból származó egykori mosóépületet, a gépházat...
Tovább
1882-ben ifj. Karl Bienert, aki akkoriban a libereci Karl Bienert & Sohn cég tulajdonosa volt, megvásárolta a Cordell Fivérek 1862 előtt alapított pamutfonó üzemét, mely Bílý Potokban működött. Bienert az üzemet a Josef Neisser által készített tervek alapján átalakította. 1902-ben modernizálta a gyár berendezéseit, és gyapjú- és pamutfonalat dolgozott fel. 1913. február 6-án éjjel a gyár leégett...
Tovább-300.jpg)
A Mlynica története az 1960-as években kezdődött, amikor előregyártott pórusbeton építőelemeket termelő üzemet hoztak létre. Itt könnyűsúlyú építőelemeket állítottak elő egészen a Bársonyos Forradalom évéig (1989). Miután a gyár leállította eredeti tevékenységét, a terület hasznosítatlanul és elhagyatottan állt. Két évtizednyi gazdátlanság és az idő nyomot hagyott az épület megjelenésén. Napjainkban a volt ipari komplexum új funkciókkal éled újjá...
Tovább
A Jurkovič fűtőmű az utolsó megmaradt tanúja a korábbi Apollo kőolaj-finomítónak. Ez a volt ipari terület Pozsony új központjának részévé válik, és a felújított Jurkovič fűtómű kulturális ellenpontot képez a környező, Zaha Hadid által tervezett Sky Park modern építészeti formáival szemben. Az alkalmazott építészeti megoldás a szabad belső tereket új, független struktúrák beépítésére használja fel...
Tovább
A horvátjárfalui (jarovcei) magtár egy 1954-es, az Agroprojekt Bratislava tervezőközpont által kidolgozott szabványterv szerint készült. 1956-ban építették "T7 – Magtár 100 vag" megnevezéssel, és arra tervezték, hogy 100 vagonnyi gabonát tároljon. A magtár mindkét szárnya 50-50 vagon gabona befogadására alkalmas. Építészeti formája tükrözi a korszerű logisztikai módszereket a gabonatárolás terén...
Tovább
A pozsonyi Spilka (erjesztőüzem) a történelmi STEIN sörfőzde egyetlen megmaradt része. Túlzás nélkül állítható, hogy Pozsony ikonikus építészeti nevezetességei közé tartozik, jellegzetes kupolájával városi jelképnek számít. Ma egy új multifunkcionális tömb részét képezi Pozsony központi részén. Az ipari építészet sajátosságai ellenére, az átalakítás...
Tovább
Az épület a volt Magyar Cérnagyár Rt. komplexumának része. A részvénytársaságot 1900-ban alapítottak külföldi cégek, a Salcher & Richter és a J. & P. Coats. Az épület tervezője David Valentin Junk bécsi építész volt. A városrész - ahol az épület található - neve Zwirn, mely a Zwirnfabrik (Cérnagyár) elnevezésből ered. A fonógyár építése több szakaszban történt...
Tovább
A mai Szlovákia területén az első gázgyárat - ami városi gázt termelt - 1856-ban hozták létre Pozsonyban, a mai Kollárovo téren, a város világításának biztosítása érdekében. Nyolcvan évvel később új gázgyár épült a Mlynské Nivy iparnegyedben. Ennek az 1936-os gázgyár komplexumnak egy megmaradt részén alakították ki később a Gázmúzeumot. A múzeumot a Szlovák Gázipari Állami Vállalat alapította 1996 márciusában...
Tovább
A Vízmű Múzeum egy szakirányú műszaki múzeum, amelyet 2007-ben alapított a Pozsonyi Vízművek, és Pozsony első szivattyútelepének történelmi épületében található. A szivattyútelep 1886-ban, a Duna bal partján lévő Károlyfaluban (Karlova Ves) épült és a Sihoť-szigeten lévő kúttal, valamint a pozsonyi vár közelében lévő víztározóval együtt a város vízellátó rendszerének alapját képezte. Az ivóvíz a Sihoť-sziget alatti forrásokból származott...
Tovább
A Csepel Művek története 1882-ig nyúlik vissza, amikor a Weiss testvérek, Berthold és Manfréd, konzervgyártó üzemet alapítottak a budapesti 7. kerületben, a Lövölde téren. Néhány hónappal később a gyárat a Soroksári útra költöztették, a Közvágóhíd közelébe. Amikor kapacitás szabadult fel az üzemben, a munkások elavult lőszerek szétszerelését végezték a hadsereg számára...
Tovább
Magyarországon a rendszeres középhullámú (MW) rádióadás 1925. december 1-jén indult. Egy 2 kW-os Telefunken adót állítottak fel Csepelen (Budapest 21. kerületében), amely az 572 m-es hullámhosszon sugárzott. 1927-ben a csepeli adót 3 kW-ra bővítették, és ugyanebben az évben megkezdődött egy új, 20 kW-os rádióadó építése Lakihegyen (Szigetszentmiklós). A 20 kW-os Telefunken adó...
Tovább
A Wekerletelep egy közel négyzet alakú (kb. 1,3 km x 1,3 km) kertvárosi rész Kispesten, Budapest 19. kerületében. Ez az egyik legszebb példája a kertvárosi mozgalomnak, amelyet Ebenezer Howard alapított. A telep nevét dr. Wekerle Sándorról kapta, Magyarország miniszterelnökéről, aki 1908-ban kezdeményezte a munkástelep közpénzből történő építését. 1908-ban nyilvános pályázatot hirdettek a telep elrendezésének és a házak típusterveinek megtervezésére...
Tovább
A Szabadság híd Budapest harmadik Duna-hídja volt, amelyet 1896-ban, a Millennium ünnepségeinek évében adtak át. Eredetileg Ferenc József hídnak nevezték el I. Ferenc József, Ausztria császára és Magyarország királya után, aki 1896. október 4-én avatta fel a hidat. A 333,6 m hosszú és 20,1 m széles híd egy rácsos tartós konzolos híd (bár alakja a lánchidakra emlékeztet), amelynek konzolkarjait 609 tonnás ellensúlyok rögzítik...
Tovább
Budapest Kelenföld észak-nyugati csücskében, a Bocskai út végén áll a főváros egyik legkarakteresebb A-kategóriás irodaépülete, a Dorottya Udvar. Az 28.500 négyzetméter összterületű irodakomplexum az egykori kelenföldi katonai egyenruhagyár épületeiben került kialakításra. A katonai egyenruhagyár valószínűleg 1918 körül épült, egyes források szerint a kivitelezésen olasz hadifoglyokat dolgoztattak...
Tovább
Ganz Ábrahám svájci öntőmester az 1840-es évek közepén létesítette öntödéjét a mai Bem József utcánál. Ebben az öntödében gyártották Ganz szabadalma alapján a világhírű kéregöntésű vasúti kerekeket, valamint a gabonaipari őrlőhengereket, melyek tartósan megalapozták a vállalat sikerét. Az épületben ma a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény működik. Ganz Ábrahám 1867-ben bekövetkezett öngyilkossága után örökösei a gyárat eladták...
Tovább
Az első gázgyár 1856. december 23-án kezdte meg működését Pest-Budán, a pesti oldalon. A budapesti háztartási gázfogyasztás folyamatos növekedése miatt a huszadik század fordulójára szükségessé vált egy modern, nagy kapacitású gázgyár építése. A gázgyár helyszínéül egy óbudai ingatlant választottak, mivel az rendelkezett közúti, vasúti és vízi kapcsolatokkal. Az Óbudai Gázgyár koncepciójának tervezésére...
Tovább