Magyarországon a rendszeres középhullámú (MW) rádióadás 1925. december 1-jén indult. Egy 2 kW-os Telefunken adót állítottak fel Csepelen (Budapest 21. kerületében), amely az 572 m-es hullámhosszon sugárzott.
1927-ben a csepeli adót 3 kW-ra bővítették, és ugyanebben az évben megkezdődött egy új, 20 kW-os rádióadó építése Lakihegyen (Szigetszentmiklós). A 20 kW-os Telefunken adó 1928-ra készült el, és április 29-én átvette a sugárzást a csepeli adótól. Akkoriban ez volt Európa legmodernebb és legnagyobb kapacitású adója.
Az 1930-as évek elején rohamosan növekedett a rádióelőfizetők száma, így hamarosan döntés született egy nagy teljesítményű rádióadó építéséről. A szivaralakú rádiótorony építése 1933. július 1-jén kezdődött, és a 120 kW-os adót az év decemberének elején helyezték üzembe.
A torony 284 m magas, és állítható hangolócsövével a maximális magassága 314 m-re növelhető, így ez Magyarország legmagasabb épülete és egyben a rádiózás jelképe. Ezt a toronyformát Blaw-Knox-antennának nevezik, amelyet a Blaw-Knox Company fejlesztett ki, mely acélszerkezetek és építőipari berendezések gyártásával foglalkozó amerikai vállalat volt. A cég rádiótornyokat tervezett, amelyek többségét az 1930-as években építették az Egyesült Államokban és Európában.
(...)
1944. november 30-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották a szivaralakú tornyot, és egy héttel később a 20 kW-os adókat is. A háború után mindkét adót újjáépítették, és a 314 m magas torony teljesítményét 135 kW-ra növelték.
1977-ben Solton üzembe helyezték az ország legnagyobb teljesítményű, 2 MW-os középhullámú rádióadóját, mely Lakihegytől átvette a Kossuth program sugárzását 540 kHz-en.
1983-ban a használaton kívüli 314 m magas lakihegyi tornyot le akarták bontani. Szerencsére ez nem történt meg, és most a torony hosszúhullámú (135,6 kHz) rádiójelek továbbítására szolgál, amelyeket rádióhullám-vezérlésre használnak. A torony egyben a Solti adótorony tartalékaként is szolgál.
2310 Szigetszentmiklós, Hungary
