Az eredetileg kézműves sörfőzde és malátagyár reneszánsz magja a 16. század végéről és a 17. század elejéről származik. 1894-1897 között Rudolf Cicvárek ügyvéd és kereskedő, Josef Rosenberg építőmester tervei alapján gőzüzeművé alakíttatta át.
Az épületet 1927-ben a podkováňi közösségi sörgyár vette meg. A sörgyár a sörfőzést 1943-ban szüntette be. A malátaház és a raktár 1951-ig volt használatban. Ezt követően az elhanyagolt épületeket egy zöldség- és gyümölcskereskedő, majd egy állami gazdaság használta.
A romos és részben lebontott területet 2007-ben a jelenlegi tulajdonos vásárolta meg, aki elkezdte helyreállítani a megmaradt sörfőzdeépületeket, amelyek 2009-ben védett műemlék státuszt kaptak. A főépület (34. szám), a kazánház és gépház, a sörfőzőház, valamint a malátaház és magtár toronyépülete kulturális tevékenység, kiállítások, turistaszállás és gasztronómia céljára szolgál.
(...)
A hátsó részen 2015 elején mikrosörfőzde nyílt. A malátaházat (95. szám) családi házzá és építészirodává alakították át. A projekt célja a helyszín újjáélesztése és néhány alapvető funkciójának helyreállítása.
A terület egyes részeit szándékosan kihasználatlanul hagyják, hogy a kiürült helyek erőteljes hatása érvényesüljön. Például a főzőház toronyterét, valamint a hatalmas pince és jégtároló belsejét, amelyek fizikai-szerkezeti okokból nem alkalmasak átalakításra. A jövőbeni működéshez fenntartható finanszírozási modellt dolgoztak ki, amely a mikrosörfőzdét, gasztronómiát, szálláshelyeket és kulturális tevékenységeket öleli fel.