Ganz Ábrahám svájci öntőmester az 1840-es évek közepén létesítette öntödéjét a mai Bem József utcánál. Ebben az öntödében gyártották Ganz szabadalma alapján a világhírű kéregöntésű vasúti kerekeket, valamint a gabonaipari őrlőhengereket, melyek tartósan megalapozták a vállalat sikerét. Az épületben ma a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény működik.
Ganz Ábrahám 1867-ben bekövetkezett öngyilkossága után örökösei a gyárat eladták, és az részvénytársaságként működött tovább. Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt., műszaki igazgatójának Mechwart Andrást nevezték ki, aki később a cég vezérigazgatója lett.
Mechwart korán felismerte az elektrotechnikában rejlő lehetőségeket, és 1878 augusztusában létrehozta a Ganz Elektrotechnikai Osztályát, Zipernowsky Károly vezetésével. Kezdetben egyenáramú dinamókat, ívlámpákat gyártottak, majd a 1882-83-ban elkészítették a Nemzeti színház világítását, mely meghozta a sikereket. (A Nemzeti Színház volt a világon a harmadik színház, amelynek világítása elektromos árammal működött.
A Ganz Villamosság váltakozó áramú generátoraival és transzformátoraival nemzetközi sikereket ért el és számos külföldi nagyváros a Ganztól rendelte meg elektromos világítási rendszerének kiépítését (pl. Róma 1886-ban).
1894-ben csatlakozott a céghez Kandó Kálmán, akinek nevéhez a villanymozdony kifejlesztése köthető.
(...)
Az elektrotechnikai gyártás bővülése miatt a tevékenységet 1897-ben a mai Lövőház utca – Margit körút – Kisrókus utca – Marczibányi tér határolta területre vitték át, ahol mások mellett Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa és Jendrassik György is alkottak. Ezen a telephelyen működött a Ganz Villamossági Művek 1990-es évek elejéig.
1999-ben a Kormány arról határozott, hogy a barnamezős területet rehabilitálni kell, és helyén rendezvény- és kiállításközpont, valamint park létesüljön. A park kialakítása 2000. augusztus 12-én kezdődött meg egy 37 méter magas gyárépület felrobbantásával. A bontások eredményeként 120 ezer köbméter törmelék keletkezett. Emellett a nehézfémekkel és olajjal szennyezett talajt is el kellett távolítani és megtisztítani.
Szerencsére nem minden épület került lebontásra, több épületet részben vagy egészben hasznosítottak, így a park legrégebbi, 1897-ben épült épületét (D csarnok) vagy az 1911-ben épült Nagycsarnokot (B épület).
A Millenáris Park 2001-ben nyílt meg és barnamezők újrahasznosításának egyik legszebb példája, az építészeti kialakítás és tájépítés kimagasló színvonala miatt 2002-ben Europa Nostra-díjat kapott. A Millenárison számos nagysikerű kiállítás és rendezvény került megrendezésre.
2019-ben újabb fejlesztés volt a területen, az egyik csarnok részleges bontásával és átépítésével létrejött a Nemzeti Táncszínház, és egy 2,5 hektáros terület az ún. Széllkapu került parkosításra.
1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20, Hungary
